JOG AZ ELŐVÁSÁRLÁSHOZ- A JOGINTÉZMÉNY SZABÁLYOZÁSA ÉS GYAKORLATA

 

FIGYELMEZTETÉS

A honlapon feltüntetett szakmai anyagok tájékoztató jellegűek, az ügyvédi tanácsadást nem helyettesítik. Az azokban fellelhető információk hatályossága és valóságtartalma a keletkezésük és megosztásuk idejét követően bármikor változhat jogszabályi módosítások miatt. Ennek megfelelően a honlapon található szakmai anyagokban közölt információk tartalmáért és felhasználásából eredő bármilyen esetleges kárért a Dr. Kuritár Ügyvédi Iroda felelősséget nem vállal.

Az elővásárlási jog jogintézménye - mely leggyakrabban az ingatlan adásvételi szerződéseknél merül fel - annak ellenére, hogy a társadalom számára is széles körben ismert fogalom, gyakran okoz váratlan helyzeteket, mivel jogi sajátosságai a szerződés létrejötte, hatályosulása vagy a teljesítés körében jelennek meg. De mit is jelent mindez a gyakorlatban?

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az elővásárlási jog jogintézményét az adásvételi szerződés különös nemei alcím alatt akként taglalja, hogy „ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.” Mindezek olvasatában az elővásárlási jog tulajdonképpen annak jogosultja számára keletkeztet előjogot: amennyiben az eladó és a vételi szándékkal előálló vevő megegyezésén alapuló feltételek az elővásárlásra jogosult számára megfelelőek, élhet ezen előjogával. A jogintézmény annyiban korlátozza az eladó szerződési szabadságát, hogy ez esetben nem választhatja meg szabadon a vele szerződő fél személyét – az ajánlat jogosult részéről történő elfogadása esetén automatikusan ő kerül a vevő pozíciójába. Mivel az elővásárlási jog gyakorlása kizárólag abban az esetben merülhet fel, amennyiben harmadik fél – tehát a vevő – is bekapcsolódik az adásvételbe, a joggyakorlat szerint nem minősül elővásárlási jog gyakorlásának, amennyiben a dolog tulajdonosa automatikusan az elővásárlásra jogosultnak tesz eladásra vonatkozó ajánlatot.

Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon (pl. osztatlan közös tulajdonon fennálló elővásárlási jog) valamint szerződéses jogviszonyon is (pl. társasházi alapító okiratba foglalt elővásárlási jog), azonban a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésen alapuló elővásárlási jogot. A Ptk. 6:221§ (2) bekezdés szerint jelentőséggel bír a rangsor elve is, miszerint „ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.”

Mi a vételi ajánlat helyes közlésének módja? A Ptk. a harmadik személytől származó vételi ajánlat közlésének kötelezettségét írja elő az eladó számára, azonban a törvény felmenti a tulajdonost a közlési kötelezettség alól abban az esetben, ha külső körülmény (pl. jogosult ismeretlen tartózkodási helye) miatt az rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. E felmentő rendelkezés az adásvétel esetleges időmúlás miatti meghiúsulását kívánja kiküszöbölni. A bírói gyakorlat – a jogszabály normaszövegében megfogalmazottakhoz híven - konzekvens abban, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében, annak minden lényeges elemére kiterjedő módon közölni kell a jogosulttal, mivel így kerülhet azon döntési helyzetbe, hogy megítélhesse, érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása. Az ajánlat teljes terjedelmébe bele tartozik a fizetési mód, annak ütemezése, valamint a vevő kilétének feltárása is. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül, az elővásárlási jog gyakorlója számára jogszabály az ajánlatban foglaltakra vonatkozóan alkupozíciót nem teremt. A Ptk. az ajánlati kötöttség időtartamára vonatkozóan is rendelkezik azzal, hogy az eladó ajánlati kötöttség időtartama meghatározásának lehetősége tárgyában csak a törvényből következőnél hosszabb idő kikötését tekinti jogszerűnek.

Az ajánlat közlését követően az elővásárlásra jogosultnak elfogadó-, illetve lemondó nyilatkozattételi lehetősége áll fenn, több elővásárlásra jogosult esetén pedig valamennyi jogosult lemondó nyilatkozatára szükség van ahhoz, hogy a tulajdonos a dolog tulajdonjogát adásvétel keretében a vételi szándékkal előálló harmadik fél számára átruházhassa. Amennyiben a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja; ha pedig az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük – tehát a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között - jön létre. A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.

Mi a helyzet abban az esetben, ha több azonos rangsorban álló elővásárlási jogosult joga konkurál egymással?  A Legfelsőbb Bíróság PK 9. számú állásfoglalásában foglaltak szerint – melyet az a Kúria 1/2014. PJE határozata nem tartott fenn, mivel a Ptk. kifejezett szabállyal rendezi ezt a kérdést – indokolttá vált megoldást nyújtani az azonos rangsorban álló elővásárlási jogokból eredő konfliktusra. A Ptk. rendelkezéseit valamint a vonatkozó joggyakorlatot figyelembe véve a jogosultak érdekeit úgy lehet leginkább figyelembe venni, ha mindegyikük számára biztosított a lehetőség jogosultságaik érvényesülésére. A szóban forgó érdekeltség többféle lehet, a jogosultak között összemérhető érdekeltség adódhat pl. közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadok egymáshoz viszonyított arányából; társasági részesedés, üzletrész, részvény esetén pedig a társasági tagok részesedésének aránya lesz meghatározó.

Mit jelent a Ptk. 6:223.§-ában foglalt, elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága? Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződésekből eredő jogesetek sokasága miatt a jogalkotó kénytelen volt e tárgykör rendezését beemelni a normaszövegbe. A kötelmi jogi szabályoknak megfelelően felmerült a semmisség jogintézménye, azonban a bírói joggyakorlat akként ítélte meg e kérdést, hogy az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben válik hatálytalanná. A bírói joggyakorlatot emeli a Ptk. törvényi szintre azzal, hogy az elővásárlási jog megsértéséből eredő igénynek csak akkor lehet helyt adni, ha a jogosult bizonyságát adja annak, hogy őt valós jogsérelem érte azáltal, hogy vele a tulajdonos az ajánlatot nem közölte, azaz: ha tudomással bírt volna elővásárlási jogának gyakorlásárról, akkor élt volna az ebből fakadó előjogával. A jogosult mindezt akként tudja egyértelművé tenni, hogy a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül elfogadó nyilatkozatot is tesz, vagyis már a szerződés közte és a tulajdonos közötti létrejöttét is meglapozza. Az igényérvényesítés tekintetében továbbá igazolnia kell teljesítőképességét – melyet a visszaélésszerű meghiúsítások kiküszöbölése érdekében emelt a jogalkotó törvényi szintre. A Ptk. az igényérvényesítésre egy speciális, az általános elévülési időtől eltérő jogvesztő határidőt, 3 évet határoz meg.

forrás: Jogi Fórum / Ferencz Adrienn

https://www.jogiforum.hu/hirek/40863